Egy új nap / 1 / (3. rész)

 Megcsörrent a vekkerem. Kinyitottam a szememet és hirtelen nem tudtam hol vagyok. Minden olyan új még. Ráadásul ma még iskolába is kell mennem. Az ÚJ iskolámba. Miután ez eszembe jutott, visszaestem a párnámra. Ez nem lehet igaz! Azt hittem, csak egy rossz álom! Felkeltem, és kivonszoltam magamat a fürdőszobába. Egy kis hideg vizet fröcsköltem arcomra, amitől felébredtem. A tükörből egy karikás szemű, boldogtalan lány nézett vissza. A szobámban felkaptam valamit magamra, majd leszaladtam a konyhába. Apa egy széken ült, és újságot olvasott. A belépésemre felnézett rám.
- Jó reggelt Katie! Hogy aludtál? - szólt mély, reszelős hangon.
- Jól,- válaszoltam, miközben kihúztam magamnak egy széket, és leültem.
Anya elfordult a tűzhelytől és rám kacsintott:
- Nem kell tettetni. Nyugodtan mond el, ha valami bánt!
Majd az előttem lévő tálba gofrit rakott, s leöntötte csokival. A kedvencem! Mindig úgy szokta csinálni, ahogy szeretem. Szomorúságom ellenére behabzsoltam az egészet. Egy kicsit felvidultam, s tele hassal már nem szorongtam annyira az előttem álló naptól.
- Katie, az iskolabuszod 10 perc múlva megérkezik a házhoz. Pakolj össze. A tankönyveidet az iskolában veheted át. - szólt utánam anyu, mikor felindultam a szobámba. Ott felkaptam a tolltartómat és ugyanazzal a mozdulattal bedobtam az iskolatáskámba. Leültem az ágyra. A mellettem lévő fiókosszekrényt kinyitottam. Legnagyobb meglepetésemre egy kép volt benne. Rakétáról és rólam. Talán apuék rakták oda, hogy megtaláljam. Beraktam a zsebembe. Talán Rakéta társaságával könnyebb lesz a nap.
Leszaladtam a lépcsőn, egyenesen átvágtam a nappalin, majd kinyitottam a bejárati ajtót.
Még visszafordultam:
- Anyaaa, elmentem!- kiabáltam vissza.